A pulzáló infrahang terápia más néven Sonotherápia eredete a régmúlt idõkbe nyúlik vissza.

Tibetben az õsidõktõl napjainkig hangtálakat használnak a betegségek gyógyítására. A beteg testrészre különbözõ méretû fémtálakat helyeznek, megkongatják, és az így létrejött rezgések gyógyító erejét használják föl. Természetesen vannak romboló frekvenciák is, amelyeket a haditechnika alkalmaz. Ezeket az ismereteket fölhasználva egy Hollandiában élõ magyar feltaláló Nagy Lajos életcélként tûzte ki, hogy megtalálja, és a modern technika segítségével elõállítja azokat a hangrezgéseket, amelyek gyógyítani képesek.

Kitartó próbálkozásait a 80-as években végül siker koronázta, és meghatározta azt az infrahang frekvencia tartományt, amely az érszûkületes megbetegedéssel ellentétes folyamatot indít be test szerte az artériás érpályában.
A gyógymód a SONOTHERÁPIA nevet kapta. A készülék, amellyel a kezeléseket végzik szabadalmi jogot élvez, CE engedéllyel rendelkezik.

Az eljárást és a készüléket Európában és a tengeren túl is nagy sikerrel alkalmazzák.
Hazánkban 1994 óta gyógyítanak Sonotherápiával. Az elsõ rendelõt maga a feltaláló nyitotta Budán, ahol a mai napig is sok érszûkületes beteg talál gyógyulást. Azóta országszerte több nagyvárosban nyílt nagy tudású orvosok vezetésével Sonotherápia Centrum. A gyógymód annyira sikeres, hogy megpróbálják lemásolni, hamisítani. Ezek a kezelések azonban hatástalanok.